Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stressz

Kiváltó okok


Sok esemény okozhat stresszt. Néhány közülük nagyszámú embert érint – ilyenek a háborúk, a nukleáris balesetek és a földrengések, vagy akár a felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például tömegközlekedés, munkavégzés). Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) betegség.

A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.

Traumatikus események – Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak és a harmadik szakaszban szorongani kezdenek.
Befolyásolhatóság – Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy esemény mennyire befolyásolható-e a személy által, és ezt hogyan éli meg.
Bejósolhatóság – Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni.
Próbatételek – Például a vizsgák az iskolában.
Belső konfliktusok – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő.
Függetlenség vagy függőség – szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat. A saját lábunkon való megállás az érettség jele.
Intim kapcsolat vagy magány – Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség
Együttműködés vagy versengés – A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése
Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása – Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség

Típusai
 
- Hirtelen
Hirtelen előállt stresszhelyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg

Ijedtség, rémület
Szomorúság, izgatottság
Étvágytalanság
Immunrendszer gátlása
Fokozott anyagcsere és a test zsírkészletének használata.

- Tartós
Hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat

Tartósan rossz közérzet
Szorongás
Pánikrohamok, esetleg pánikbetegség
Depresszió, Ingerlékenység
Soványság, elhízás
Csökkent ellenállóképesség

 

A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek. Ide tartozik:

Szorongás – ezalatt értjük a félelem, feszültség és a rossz előérzetet. Ha az ember olyan eseményen megy keresztül, melyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: süketség a világra, alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban.

Harag és agresszió – a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.

Fásultság és depresszió

Menstruáció, szexuális vágy megszűnése

Hajhullás


MEGKÜZDÉS

Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, s ennek két fő formája van. A személy összpontosíthat a speciális problémára, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Ezt nevezzük problémaközpontú megküzdésnek. Foglalkozhat azzal is, hogy enyhítse a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, ha a helyzetet magát nem is tudja megváltoztatni. Ezt a folyamatot nevezzük érzelemközpontú megküzdésnek.

Problémaorientált megküzdés – Az erőfeszítések a probléma megoldására irányulnak. Probléma elemzés, alternatív megoldások kidolgozása, elfogadás kognitív újrastrukturálás segítségével
Érzelemközpontú megküzdés – Az erőfeszítések nem a probléma megszüntetésére, hanem pusztán a negatív érzelmek csökkentésére irányulnak. Elkerülés (struccpolitika), pszichoaktív szerek fogyasztása.
Segítségorientált megküzdés – Az erőfeszítések külső segítség keresésére irányulnak

 

Természetgyógyászati eljárások

A természetgyógyászat körébe tartozó kineziológia segít a különböző okokból tartósan fennálló stresszhelyzet, feszült állapot, félelem, szorongás, kommunikációs problémák kezelésében

 

Tippek a stressz csökkentésére


Az alábbi tanácsok betartása nemcsak a krónikus stresszállapot kialakulásának esélyeit csökkentheti, hanem az immunrendszer és a védekezőképesség erősítése szempontjából is kulcsfontosságú:

Figyeljük szervezetünk saját figyelmeztető jelzéseit, amelyek kimerültségre utalhatnak.

A stressz hatása alatt gyakran előfordul, hogy nem étkezünk rendszeresen, és sietségünkben sokszor egészségtelen ételeket fogyasztunk. Ezen tudatosan lehet csak változtatni: próbáljunk kiegyensúlyozott étrenden élni!

Aktívan mozogjunk naponta legalább harminc percet, hiszen a rendszeres testmozgás stresszoldó hatású.

Próbáljuk a kávéfogyasztást egy minimális szintre csökkenteni. A stressz csökkentése érdekében ne forduljunk a cigarettához, a dohányzás ugyanis jelentősen csökkenti az immunrendszer működésének hatékonyságát.

Minden napra tervezzünk be egy kisebb pihenőt vagy relaxációt. Ez lehet olvasás, zenehallgatás, jóga vagy meditáció, esetleg egy meleg fürdő.

Osszuk be megfelelően az időnket és előre tervezzük meg a napokat vagy heteket, hogy lehetőleg ne kelljen folyamatosan rohannunk.

A rohanó, stresszel és teljesítménykényszerrel teli világban fordítsunk több gondot az alvás megfelelő körülményeinek biztosítására.

 

A fenti tünetek tapasztalásakor ne szégyelljünk szakemberhez fordulni, mert az időben észrevett problémákat maradék nélkül gyógyitani lehet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.